Közösségi szolgálat
A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban, tehát a rendes érettségi vizsga esetében, az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.
Ez azt jelenti, hogy a gimnazista diákok csak akkor bocsáthatók érettségi vizsgára, ha a rendes érettségi vizsga megkezdésééig valamely közösségi szervezetnél annak érdekeit szolgáló tevékenységet végeztek, és ezt dokumentumokkal igazolni is tudják.
Mi a közösségi szolgálat?
Az iskolai közösségi szolgálat egy szervezett keretek között végzett tevékenység, mely a helyi közösség és a tanulók érdekeit egyaránt szolgálja, élénkíti az iskolák kapcsolatát a különböző civil szervezetekkel, miközben a diákok társadalmi szerepvállalását erősíti.
A közösségi szolgálat célja, hogy a tanuló hasznosan töltse az idejét, munkájával segítse a közösséget, empátiát, konfliktuskezelést, projekttervezést, önállóságot tanuljon, szocializálódjon, az általa végzett tevékenység segítse a felnőttek világába történő beilleszkedését.
A közösségi szolgálat számtalan formában teljesíthető:
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenységként.
Sok diák már biztosan végez is önkéntes tevékenységet, ami természetesen a kötelezően teljesítendő közösségi szolgálat keretében is elvégezhető.
A közösségi szolgálat elvégzése és dokumentációja
- A tanulók válasszanak fogadó intézményt: Ez lehet az iskola által már partnerként nyilvántartott intézmények (403) egyike, de választhatnak más, a feltételeknek megfelelő szervezetet, közösséget is.
A tanulónak a kitöltött és a szülő által aláírt jelentkezési lap (401) leadásával jeleznie kell szándékát az osztályfőnökének, aki továbbítja azt az iskolai koordinátornak. Amennyiben az iskola és a fogadó intézmény között szerződés kötése szükséges, az főigazgató döntését követően együttműködési megállapodást (402) kell a feleknek kitölteni.
- A közösségi szolgálatról a tanuló köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Megegyezés alapján az osztály a 9. évfolyam elején közösen rendeli meg a naplókat.
- A tanuló elvégzi az 50 óra közösségi szolgálatot, betartva azt a szabályt, hogy a tanítási napokon a napi munkaóra minimum 1, maximum 3 óra lehet, tanítás nélküli napokon (hétvége, iskolai szünetek) minimum 1, maximum 5 óra lehet. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
- A szolgálat egyhuzamban vagy akár több év alatt is elvégezhető. A diák tevékenységéről köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
- A szolgálat végeztével a fogadó intézménytől naplójában igazolást kér (aláírás, pecsét) a feladat elvégzéséről, amit bemutat osztályfőnökének. Az igazolásokat napi bontásban kell megadni, nem lehet tömbösítve igazolni.
- A napló segítségével a tanulók feldolgozzák, bemutatják a közösségi szolgálat során szerzett élményeiket, tapasztalataikat. Az osztályfőnökkel megbeszélik, feldolgozzák azokat például osztályfőnöki órák vagy más közösségi foglalkozások keretein belül. Az 50 óra teljesítése után a tanuló beszámolót készít, amit a naplóval együtt lead osztályfőnökének, aki továbbítja azt a titkárságra.
- A közösségi szolgálat teljesítését az osztályfőnök minden tanévben, valamint a 12. évfolyamon összesítve is rögzíti az elektronikus naplóban, a törzslapon és a bizonyítványban.
További információ
Michelisz Petra, közösségi szolgálati koordinátor
Email: iroda@kvi-pecs.hu
Telefon: +36 72/514-195
Személyesen: az iskola titkárságán
Pécs, 2026. február 03.
Vonatkozó jogszabályok:
1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. § (4) bekezdés
2. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 133. § (1)-(9) bekezdés



